A fej-nyak daganatok sugárkezelése szabálytalan alakjuk és anatómiai helyzetük szempontjából összetett feladatot képez a klinikai gyakorlatban. A daganatos szöveteket úgy kell elpusztítani, hogy közben biztosítva legyen a közvetlen közelükben elhelyezkedő ép szövetek és szervek sugárvédelme, csökkentve ezzel a sugárzás következtében kialakuló korai és kései mellékhatásokat. A besugárzási technikák gyors fejlődése számtalan eszköz megjelenését eredményezte a gyógyászatban. Az ezredforduló után mind jobban elterjedtek a különböző technikai megoldásokat alkalmazó intenzitásmodulált és képvezérelt sugárterápiás módszerek. A diagnosztikában és a terápiában megjelenő új képi modalitások segítségével pontosabban lehet lokalizálni a tumor nagyságát, elhelyezkedését, követni annak térbeli mozgását, térfogatának változását. Miközben egyre bonyolultabb technikákat alkalmazunk a sugárterápiában, folyamatosan törekedni kell a minőségi munkára, szükség van részletes protokollokra, ellenőrző mérésekre, növelve ezzel a kezelések biztonságát és eredményességét.