Az evolúció során a túlélés szempontjából sikeres élőlények választódnak ki. Az élőlények hosszú távon kizárólag csoport formájában képesek a túlélésre, ezáltal az egyedek viselkedését nem racionális csak az egyed szintjén értelmezni, hanem a csoport viselkedésének a célját és okait is indokolt figyelembe venni a csoport egyedei viselkedésének értelmezésekor. A boldogság és a depresszió alapvető emberi viselkedések. A depresszió egy energiahiányos állapot, ennek ellenkezője a boldogság. Az energia növeli a túlélés valószínűségét, az energia hiánya pedig csökkenti a túlélés valószínűségét az egyed szintjén, a csoport túlélési valószínűségét ugyanakkor növeli, amennyiben a sikeres egyedek kiválasztódnak a csoportból, a boldogság és a depresszió tehát dominánsan a csoport szempontjából előnyös viselkedések. Az általános kognitív csoportszelekció esetében az egyed szempontjából előnyös és hátrányos viselkedések egyaránt átadódnak genetikailag az utódnak. Az egyed élete során az elméjének azon része, amely a csoport érdeke szerinti reagálást irányítja, az egyed kognitív módon értékelt sikerességének függvényében alkalmazza a csoport szempontjából előnyös viselkedést.