Háttér és célok: A tanulási zavarral küzdő gyermekeknél a pszichés fejlődés korai szakaszában megjelenő fejlődési eltérések következtében a részképességek működése nem megbízható, így akadályozottak az intelligenciaszint és az életkor alapján elvárható tanulási teljesítmény elérésében. A kutatás célja a specifikus tanulási zavarral küzdő gyermekek megküzdési stratégiáinak feltárása és összevetése olyan azonos életkorú, azonos intelligenciateljesítményű tanulókéval, akik problémamentesen sajátítják el az olvasást, írást vagy számolást. Módszer: A vizsgálatban 9-15 éves (átlag életkor 12,6 év) gyermekek vettek részt. A tanulási zavarral küzdők csoportját diszlexia, diszgráfia vagy diszkalkulia diagnózisú szakértői véleménnyel rendelkező tanulók alkotják (108 fő). A kontrollcsoport (110 fő) életkor és intelligenciaszint alapján illesztett. A kutatás során a Picture Frustration Test (PFT), a Megküzdési Mód Preferenc ia Kérdőív (OLÁH, 2005) és a SAFA Szorongás skála került alkalmazásra. Eredmények: A PFT eredményei szerint a tanulási zavarral küzdő tanulók a környezet felé irányuló, nyílt agressziót tartalmazó válaszokat helyezik előtérbe, míg a kontrollcsoport tagjai igyekeznek elkerülni a frusztrációt, és az agresszió önmaguk ellen irányul, nem a külső környezet felé. A Megküzdési Mód Preferencia kérdőív alapján a tanulási zavarral küzdő gyermekeknél az emóciófókuszú reagálások, a kontrollcsoportnál pedig a problémafókuszú megküzdések a preferáltak. A fókuszcsoport a Szociális és az Iskolai szorongás alskálákban szignifikánsan magasabb értéket mutat, mint a kontrollcsoport. Következtetések: Az eredmények alapján állítható, hogy a specifikus tanulási zavarral küzdő gyermekek a kognitív, motoros, nyelvi képességek fejletlenségén túl a viselkedési, társas kapcsolati fejlődésben is "másságot" mutatnak.