Háttér és célok: A figyelem komplex kognitív folyamat, mely mindennapi életünk szerves részét képezi. Fejlődésének rendellenessége a jelenleg használt klasszifikációs rendszerekben (DSM-IV, BNO-10) figyelemhiányos állapotként ismert. A szakirodalomban leginkább az angol nyelvből származtatott ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) mozaikszóval találkozunk. Bár az ADHD elnevezés elsősorban a figyelem problémájára utal, a figyelmi rendszer összetevői közül azok érintettek, melyek a központi végrehajtók működésével kapcsolatosak. Jelen tanulmány célja olyan számítógépes neuropszichológiai tesztek hazai mintán történő kipróbálása, melyek számos országban (például Nagy-Britannia, Egyesült Államok) az ADHD diagnosztikus folyamatának szerves részét képezik. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az eltérő mértékű figyelmi problémák hogyan ragadhatók meg ezen pszichodiagnosztikai szempontból is releváns tesztek mentén. Módszer: A kérdés megválaszolása érdekében a kutatásba az ADHD-s és tipikus fejlődést mutató gyermekek mellé olyan személyeket is bevontunk, akik a kontrollcsoporthoz képest erőteljesebb, de nem klinikai mértékű figyelmi problémával küzdenek. A csoportokat az IQ, SES, életkor, nem és osztályfok alapján illesztettük, egyik mintába sem kerültek be azok a gyerekek, akiknek az IQ-ja 85 alatti volt. A vigilanciarendszer vizsgálata a Folyamatos teljesítményteszttel, illetve ennek módosított változatával a Figyelem fenntartásának tesztjével történt, míg a végrehajtó rendszert a Stroop-teszt segítségével vizsgáltuk. Eredmények és következtetések: A vigilanciát mérő (Folyamatos teljesítményteszt és Figyelem változásának tesztje) tesztek során az ADHD-s személyek szignifikánsan gyengébben teljesítettek úgy a kontroll, mint a szubklinikai csoporthoz képest. A szubklinikai csoport teljesítménye, bár az ADHD-s és kontrollcsoport között helyezkedik el, összességében erőteljesen a kontrollcsoport eredményei felé konver-gál. A Stroop-tesztben mindhárom csoport statisztikailag hasonló teljesítményt nyújtott. Összességében úgy tűnik tehát, hogy a folyamatos teljesítménytesztek hasznosnak bizonyulnak az ADHD diagnosztizálására irányuló eljárás során, míg a Stroop-teszt jelen kutatásban használt változata nem alkalmas az ADHD megfelelő elkülönítésére.