Célkitűzés: Dolgozatunk célja annak áttekintése, hogy a külföldi és hazai irodalomban közölt kutatások milyen eredményekkel jártak a szervezett mammográfiai szűrésekről való távolmaradás okai tekintetében. Adatok és módszerek: A "non-attedance", illetve a "szervezett mammográfiai szűrés" kulcsszavakra való, a Pubmed/Medline rendszerben való keresés eredményeképpen kapott külföldi és az elektronikus adatbázisokban fellelhető hazai irodalom meghatározott, szociológiai szempontú áttekintése, és az ott közölt eredmények értelmezése. Eredmények: A mellrákszűrésen való megjelenés és távolmaradás motívumait vizsgáló kutatások eredményei a szociológiai szempontú megközelítés számára azt erősítik, hogy a várakozásokkal ellentétben, a szűrővizsgálatban való részvételt nem elsősorban és nem csak az egyén szociodemográfiai, szocio-ökonómiai jellemzői határozzák meg. Az egyén érdekérvényesítési képessége más tényezők befolyásolásán keresztül hat a vizsgálaton való részvételre. A kutatások megerősítik, hogy a korábbi tapasztalatok, a háziorvosi ajánlás sokkal erősebb tényezőként hatnak a megjelenési hajlandóságra. Ugyanakkor arra is rámutatnak az eredmények, hogy országonként, kultúrákként más és más tényezők, eltérő erővel befolyásolják a szűrésen való megjelenést, illetve távolmaradást. Következtetés: A szervezett mellrákszűréseken való 70%-os megjelenési arány, illetve 30 %-os halálozás csökkenés eléréséhez szükségesnek látszik, hogy a továbbiakban kerüljön sor a megjelenés motivációira ható tényezők vizsgálatára, akár kisebb területi egységet figyelembe véve, megyei, kistérségi vagy települési szinten.