Beavatkozással nem járó vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy a korai integráció, a különböző típusú hallásjavító eszközök viselése és a különböző kommunikációs csatornák használata milyen hatással van a munkaerő piaci beilleszkedésre, munkahelyi aktivitásra. Az online kitölthető kérdőív, mely 30 kérdésből áll, elektronikus úton került kiküldésre. Biostatisztikus segítségével kerültek elemzésre az anonim adatok. 608 érvényes, kitöltött kérdőív érkezett be. A kérdőívet szignifikánsan több nő töltötte ki, mint férfi, többségük a munkavállalás szempontjából aktív korú. A vizsgálatban résztvevők 70%-ának hallássérülése 60dB-es halláskiesésnél súlyosabb és 76%-uk gyermek kora óta hallássérült és közel 80%-uk visel hallásjavító eszközt. A kizárólag jelnyelvet használók szignifikánsan nagyobb eséllyel tanulnak szegregált intézményben. Az integrált oktatásban résztvevők szignifikánsan nagyobb eséllyel (OR=4,9) szereztek magasabb iskolai végzettséget, és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében közel kétszer nagyobb az esélye a munkanélküliségnek a beérkezett adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy nagyobb eséllyel szereznek magasabb iskolai végzettséget, akiknek kisebb fokú a hallássérülése, hangzó beszéd útján kommunikálnak, illetve integrált oktatásban vettek részt, munkahelyi elutasítást hallássérülés miatt gyakrabban tapasztaltak azon munkavállalók, akiknek nagyobb fokú a hallássérülése, illetve szegregált intézményben tanultak.