A legfrissebb statisztikai adatok alapján megközelítőleg 88 gyermekből 1 küzd az autizmus tüneteivel és ez a gyakoriság évről-évre folyamatosan növekszik. A védőnők feladata kiszűrni az autizmusra utaló korai gyanújeleket, majd a diagnózis felállítását követően, az érintett család támogatása, speciális szükségleteik szerinti gondozása. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a védőnő hallgatók autizmussal kapcsolatos főiskolai tanulmányait, attitűdjét és felmérjük, hogy az elsajátított ismereteik alapján milyen szempontok szerint végeznék gondozási munkájukat. Kvantitatív, kérdőíves magyarországi vizsgálatunkban BSc képzésben résztevő, nappali tagozaton tanuló védőnőhallgatók vettek részt, értékelhető választ 131 fő adott (összesített válaszadási arány: 74,8%). Az eredményeket összegezve a védőnőhallgatók 63,8%-a kapott már valamilyen információt az autizmusról tanulmányai során (a tantárgyak összehasonlító értékelésekor az egyes karok között a p=0,005 és p>0,001 közötti értékeket vett fel) ugyanakkor csak 8,0%-uk tartotta részletesnek ezt az ismeretanyagot. A Semmelweis Egyetemen tanulók 24,2%-a, a szegedi védőnőhallgatók 16,2%-a, a miskolciak közül senki sem sorolta - egyébként helytelenül - az autizmust a fejlődési rendellenességek körébe (p=0,003). A hallgatók többsége a gyanújelek korai észlelését tartotta a legfontosabbnak a védőnő gondozási munkájában. A válaszadók csupán 20,0%-a gondolja úgy, hogy jelenlegi tudása alapján megfelelő kapcsolatot tudna teremteni egy autista gyermekkel, míg 54,9%-uk nem tartja ezt biztosnak. A hallgatók úgy gondolják, hogy a főiskolai képzésük során több információt kellene kapniuk az autizmusról. Megállapíthatjuk, hogy a védőnőhallgatók nagyobb hányada nem rendelkezik megfelelő tudással az autizmusról, mely egyértelműen csökkentheti jövőbeli gondozási munkájuk minőségét. Emiatt elengedhetetlennek mutatkozik, hogy a (leendő) védőnők a BSc képzés során, illetve végzést követően, lehetőséget kapjanak ilyen irányú ismeretek elmélyítésére.