A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) esetén az utóbbi években paradigmaváltás figyelhető meg a diagnosztika és a terápiás lehetőségek bővülése vonatkozásában egyaránt. Mind a citotoxikus, mind pedig a célzott terápiában mutatkozó fejlődés elavulttá tette a nem kissejtes tüdőrákot, mint önálló patológiai entitást. Manapság már nem elegendő a terápiás döntés szempontjából a kissejtes tüdőrák (SCLC) és az NSCLC elkülönítése. Tudomásul kell vennünk, hogy az NSCLC egy rendkívül heterogén betegség. Az NSCLC patológiai altípusainak, illetőleg a célzott terápia szempontjából a prediktív biomarkereknek alapvető jelentőségük van. A jelen kihívása, a személyre szabott gyógyítás térhódítása a tüdőrák tekintetében is. A citotoxikus kemoterápia esetén a pemetrexed első és másodvonalbeli alkalmazhatósága, a célzott terápia mind szélesebb körben való bevethetősége (bevacizumab, gefitinib, erlotinib), az adjuváns terápiás lehetőségek bővülése a fejlődést reprezentálják. A hazai tapasztalatok és lehetőségek figyelembevételével szeretném összegezni az NSCLC terápiáját a klinikai gyakorlat szempontjait előtérbe helyezve.