Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (x2(65) = 1496,81; p < 0,0001; CFI = 0,87; TLI = 0,82; RMSEA = 0,134; RMSEA CI90 = 0,128-0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (x2(59) = 691,72; p < 0,0001; CFI = 0,94; TLI = 0,91; RMSEA = 0,093; RMSEA CI90 = 0,087-0,100; delta x2 = 805,09; delta DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (ß = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (ß = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (ß = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (ß = -0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához.