Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermek személyiségének fejlesztése, tudatos és tervszerű nevelői és oktatói folyamat keretében. A tudatos személyiségfejlesztés csak a mindenkori aktuális tanulói személyiség ismeretében lehet eredményes. Az új politikai és gazdasági légkör kétségtelenül szabadabbá és nyitottabbá tette a lakosságot, de ezzel egyidejűleg - pontosan ezen hatások következtében - megjelentek olyan nemkívánatos jelenségek is, amelyek gyakran sokkolták a társadalmat, és ezzel párhuzamosan a tanulóifjúságot is. Ezért választottam kutatási témául a tanulók mentális egészségének, egészségmagatartásának vizsgálatát. Az egészségmagatartás Baum, Krantz és Gatchel [1997] szerint az egészséggel kapcsolatos magatartásformák összessége, melyek az egészséges életmód elemeként az egészség-szükségletek és az egészség-indítékok következtében létrejövő viselkedésben nyilvánulnak meg. Mindezek megerősítettek abban, hogy a 13-25 éves korosztály egészségtudatosságát, életmódját és egészségmagatartását vizsgáljam. Jelen tanulmány a kutatás kezdetének bemutatására törekszik, ekkor középfokú oktatási intézmények 15-17 éves tanulóinak egészségmagatartását térképeztük fel. A kutatás feladata egy megbízható adatsor felállítása a 13-25 éves korosztály egészségtudatosságának, ezen belül alkoholfogyasztásának, dohányzásának, drogfogyasztásának, szexuális magatartásának, illetve egészséges életmódjának, egészségi állapotának és környezet-tudatosságának vizsgálata szempontjából. Jelen kutatás mintegy "kísérleti jelleggel" a Nyugat-Dunántúlon véletlenszerűen kiválasztott középfokú oktatási intézmények 15-17 éves tanulói egészségmagatartásának vizsgálatára irányult. A megkérdezett tanulók 13,43%-ának elváltak a szülei, őket édesanyjuk nevelte. A gyerekek a legtöbb esetben negatív emlékeket hordoztak erről. Megfigyelhető volt, hogy a kérdőív egy későbbi kérdésére - mint a családon belüli legfontosabb értéket - 88,90%-ban a szeretetet rangsorolták az első helyre. Ugyancsak náluk volt jellemző, hogy partnerük legfontosabb tulajdonságának a bizalmat tartották. Szintén a családi környezetre vonatkozik az a megállapítás is, hogy a munkanélküli szülők gyermeke gyakorta otthon, családi körben is azt látja, hallja, nincs értelme tanulni, úgyis munkanélküli lesz. Egy diák így vélekedett erről: "Minek tanuljak, anyu, apu is munkanélküli, mégis megélünk valahogy". Azt hiszem, ez önmagáért beszél. Nagy általánosságban kedvező, hogy a gyerekek mindegyike rendelkezik baráttal, akikkel 74,1%-uk hetente 4-5-ször, közel 20%-uk 2-3-szor, 11,9%-uk pedig hetente egyszer találkozik. Kábító hatású szert már a tanulók 5,2%-a fogyasztott. Az egészségmagatartás vizsgálata azt mutatja, hogy mind a lányok mind a fiúk esetében a dohányzás a legnagyobb százalékban barátok, illetve osztálytársak hatására kezdődött. Némiképpen kedvező lehet az a tapasztalat, hogy a szülők, illetve más felnőttek ebben nem játszottak szerepet. Az egyik legfontosabb dohányzási okként jelenik meg a cigaretta élénkítő hatása, és figyelemfelkeltő az is, hogy a válaszadó lányok úgy érzik, hogy a cigarettázás növeli önbizalmukat. Az általam csak "menő hatásként" megfogalmazott kutatási eredmény további megalapozását szintén rendkívül fontosnak vélem Sajnos a túlzott alkoholfogyasztás tekintetében nincs érdemi különbség a két nem között. Sőt, a nagy városokban lakó lányok közül - ha minimálisan is - , de többen válaszolták azt, hogy már 4-10 alkalommal voltak részegek.