Cikkünkben a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán működő kortárssegítő programot értékeltük többféle módszer alkalmazásával. A kvantitatív értékelés során az 1999-2007 közötti időszakban tartott előadások száma, téma szerinti megoszlása, az előadók száma, az egy előadó által megtartott előadások száma és a résztvevő diákok létszáma volt leírható. A kvalitatív értékelés az előadásokat megtartó kortárssegítők által kitöltött, összesen 534 igazolólap nyitott kérdéseire adott válaszok, valamint a program öt kortársoktatójával, illetve a célcsoport képviselőjével készített strukturált interjúk alapján történt. Az eredmények szerint a vizsgált 9 évben 97 kortárssegítő 534 előadást tartott, melyek 27-27%-a az AIDS-prevencióval és a szexuális kultúrával, 19%-a az alkoholfogyasztással és a dohányzással, 15%-a pedig a droghasználattal volt kapcsolatos. A többi előadás témája az egészséges táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzése volt. Az előadásokon átlagosan 24-32 középiskolás, a 9 év alatt összesen több mint 11 ezer diák vett részt. Mind az interjúkban, mind az igazolólapokon a programot értékesnek és hasznosnak tartó válaszok voltak döntő többségben. Az előadásokat az előadók nagy része pozitív élményként élte meg, a diákokat érdeklődőnek és aktívnak tartotta. A lényegesen kevesebb számú rossz tapasztalat a fegyelmezési nehézségekkel és az érdektelenséggel volt kapcsolatos. A program hiányosságai a humán- és az anyagi erőforrások elégtelensége, a középiskolásokra gyakorolt hatások mérésének nehézségei, illetve a más, hasonló profilú csoportokkal való kapcsolattartás. Az utóbbi két hiányosság orvoslásának lehetősége azonban döntően az erőforrások bővítésén múlik. Esettanulmányunk nem enged meg általános következtetéseket a kortársprogramok hatékonyságáról, de alátámasztja a szegedi program sikerességét, felhívja a figyelmet a kortársprogramok lehetőségeire, valamint azok értékelésének fontosságára az egészségfejlesztésben. A célpopulációra gyakorolt hatás mérése szükséges a hatékonyság megítéléséhez és a program fejlesztéséhez, de kivitelezéséhez elengedhetetlen az erőforrások bővítése.