A szedatohipnotikumok használata és a használatukból adódó visszaélés egyre nagyobb problémát jelent a nyugati orvostudomány számára. Annak ellenére, hogy az anxiolitikus kezelés és a hipnotikumok indikációit számos szakmai ajánlás részletesen szabályozza, a szerek medikális és rekreációs használata társadalmi mértékű problémává fejlődött világszerte és Magyarországon is. Hazánkban a nem korszerű, nem benzodiazepin típusú szedatívumok használata is igen elterjedt. Ezek közül a barbiturát típusú meprobamat hazai felírási, fogyasztási statisztikája különösen ijesztő. A helyzeten több okból eredően is változtatni kell. Egyrészt számos klinikai megfigyelés bizonyítja a meprobamat jelentős abuzív és farmakodependenciára hajlamosító potenciálját, hepatoxikus hatásait és geriátriai alkalmazásának veszélyeit. Másrészt a meprobamat biztonságossági és hatásossági adataira, alkalmazásának előny-kockázat szempontjaira támaszkodva az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) a molekula forgalombahozatali engedélyének felfüggesztését rendelte el 2011-ben az Európai Unió összes tagállamában 15 hónapos türelmi határidővel. Ez a rendelkezés természetesen Magyarországra is vonatkozik. Ennek megfelelően a visszaszámlálás hazánkban is megkezdődött, Magyarországnak 2013. július 1-ig van határideje a meprobamattal kapcsolatos gyógyszerkivonási rendelkezést érvényesíteni. A hazai orvosoknak pedig ez az időtartam áll rendelkezésre a még meprobamatterápiában részesülő magyarországi betegek fokozatos átállítására. Az idő sürget, hiszen a molekula klinikai farmakológiai tulajdonságaiból adódóan ismert, hogy adagolásának hirtelen felfüggesztése súlyos megvonási szindrómát eredményezhet. A meprobamat addiktív potenciálja magasabb, mint a benzodiazepineké, ezért még a megfelelő motivációval rendelkező beteg meprobamatról történő átállítása is hosszabb időt, nagyobb körültekintést és megfelelő terápiás stratégiát igényel. Az anxiolitikum-dependens személyek többsége azonban nem motivált, ennek megfelelően átállításuk még komplikáltabb lehet. Összefoglalónk célja a meprobamat kivonásához vezető klinikai farmakológiai ismeretek, problémák áttekintése, különös tekintettel azokra a szempontokra, amelyek az EMA döntéséhez vezettek. További célkitűzésünk, hogy konkrét esetek bemutatásával segítséget nyújtsunk a még meprobamat-terápiában részesülő hazai betegek megfelelő átállítási stratégiájának kidolgozásához. Az idő sürget, a magyarországi orvosoknak már csak alig egy éve maradt, hogy az Európai Unió meprobamat alkalmazását tiltó rendelkezéseinek megfeleljenek!