Kiegészítő pszichometriai adatok a DS1K hangulati kérdőívhez : egy kisgyermekes szülőket bevonó nagymintás kutatás tapasztalatai / Danis Ildikó [et al.]
Bibliogr.: p. 85. - Abstr. hun., eng.
In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2012. 14. évf. 2. sz., p. 79-85. : ill.
Célkitűzés: Halmai és munkatársai 2008-ban közöltek a lapban egy új hangulati mérőeszközt, a Depresszió Skála Kérdőív első változatát (DS1K). Az eszközt használtuk nagymintás, kisgyermekes szülőket bevonó kutatásunkban, az Egészséges utódokért projektben. Mivel az eredeti kérdőív fejlesztése kis mintákon zajlott, célunk az volt, hogy a nagy mintán (n=1164) felvett adatok pszichometriai elemzésével hozzájáruljunk a szűrőeszköz továbbfejlesztéséhez. Módszer: Az Egészséges utódokért projektben több más téma mellett a szülők hangulatának, mentális állapotának felmérésére választottuk a DS1K kérdőívet. A kérdőívet összesen 1063 édesanya és 328 édesapa töltötte ki, akik heterogén mintát alkottak életkoruk és szocio-demográfiai helyzetük szempontjából. Elemzéseinkben a leíró alapstatisztikák mellett a skála belső konzisztenciájával kapcsolatos, illetve néhány szempont szerint összehasonlító elemzéseket végeztünk. Elemzéseinket eredeti, illetve a többszörös helyettesítés (multiple imputation) módszerével kiegészített adatbázisainkon is ellenőriztük. Eredmények: Tapasztalataink szerint a skála belső konzisztenciája jóval rosszabb volt, mint az eredeti publikációban (Cronbach alfa: 0.61 vs. 0.88). A részletes item-analízis során kiderült, hogy két tétel rontja le a skála koherenciáját. Az egyik tételnél többszöri félreolvasást feltételeztünk. E hipotézisünket a vélt olvasási szint keresztmetszetében ellenőriztük. Eredményeink szerint mind az alacsony iskolázottságú, mind a legalább középfokú iskolázottságú csoportban is jelentősen megemelkedik a skála belső konzisztenciája, ha legalább az egyik, vagy akár mindkét kilógó tételt elhagyjuk. Ezzel párhuzamosan viszont az a probléma adódik, hogy a tételszám csökkenésével az eszköz relatív szenzitivitása is csökken: egyre kevesebb személyt sorol rizikós csoportba, mint az eredeti skála. Következtetések: A probléma feloldására a szerzőknek alternatív megoldásként a nem jól működő tételek átfogalmazását és a módosított eszköz újbóli tesztelését ajánljuk heterogén szocio-demográfiai hátterű mintán.