A klinikai transzfuziológia a hematológiával és az immunológiával szoros kapcsolatban levő önálló szakma, amely kompetenciáját írott és kogens szabályok, szakmai irányelvek, minőségbiztosítási előírások és bioetikai alapelvek határozzák meg. A klinikai transzfuziológia emberjogi, személyiségjogi és betegjogi szabályokkal regulált egészségügyi szolgáltatás, amely végzése a gyógyító betegellátó intézetek (kórházak, klinikák) feladata. A klinikai transzfuziológiai szolgáltatások végzésének jogi keretét törvények (kiemelten az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, az Egészségügyi Törvény és a Fogyasztóvédelmi Törvény), kormányrendeletek (köztük az Országos Vérellátó Szolgálatról és a nemzeti vérkészlet gazdálkodásról szóló kormányrendeletek) határozzák meg. A transzfuziológia hazai alap jogszabálya a 3/2005. (II.10.) EüM rendelet, amely biztosítja a vérátömlesztéssel kapcsolatos uniós szakmai irányelvek hazai megfelelőségét. A transzfuziológiai szolgáltatások végzése során az Egészségügyi Törvényben szabályozott betegjogok közül kiemelt jelentősége van a tájékoztatáshoz, az önrendelkezéshez és az ellátás visszautasításához való jognak. A vérkészítmények felhasználására vonatkozó jogszabályi előírások, szakmai szabályok, valamint a minőségbiztosítási követelmények kórházi szintű betartatása a kórházakban, klinikákon létrehozott gyógyintézeti transzfúziós bizottság elsődleges feladata, amely szakmai ellenőrző és tanácsadó testület. A klinikai transzfuziológia jogi, minőségbiztosítási és bioetikai szabályozásának alapelveiről szóló dolgozatunk külön foglalkozik a hemoterápia büntetőjogi, valamint a károkozással, a kártérítéssel kapcsolatos kérdéseivel és a transzfuziológiai szakhatósági felügyelet sajátosságaival.