A matematikai megismerés, a számfeldolgozás folyamatának feltérképezése az elmúlt évtizedekben gyors ütemben elindult, mégis számos kérdés továbbra is nyitott. A fejlődési szempont és különösen a matematikai képességek tipikus fejlődésének vizsgálata sajnos viszonylag háttérbe szorult, pedig ez mind gyakorlati, mind elméleti szempontból releváns téma a kognitív pszichológia számára. Napjaink egyre inkább elfogadott nézete szerint a tipikus fejlődésmenet megismerése nélkülözhetetlen az atipikus fejlődés, így a fejlődési diszkalkulia megértéséhez, továbbá a felnőtt számfeldolgozás olyan modelljeinek megalkotásához, amelyek fejlődési szempontból is plauzibilisek. Összefoglaló tanulmányunkban ezért a tipikus fejlődésre fókuszálunk, amelyben kitüntetett jelentőségű a veleszületett számérzék, illetve a biológiailag elsődleges matematikai képességek kibontásának, kiterjesztésének időszaka, az óvodáskor. A számnevek elsajátításával lehetővé válik a mennyiségek pontos reprezentációja, a számlálás, és alapvető számtani műveletek elvégzése nagyobb számkörben. A számfogalom kialakulásával, a számok terén szerzett tapasztalatok bővülésével a formális matematikatanulás első éveiben további mérföldköveit találjuk a számolási képességek fejlődésének. A számok reprezentációját végző mentális számegyenes egyre pontosabb, a számtani műveletek elvégzése során a kisiskolások egyre inkább számtani emlékezetükre támaszkodnak és egyre hatékonyabban alkalmazzák a rendelkezésükre álló számolási stratégiákat.