A vizsgaidőszak, mint stressz-szituáció hatása a cardiovascularis paraméterekre egészséges egyetemi halgatókban / Fejes Imola [et al.]
Bibliogr.: p. 183-184. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Belorvosi Archivum. - ISSN 0133-5464. - 2012. 65. évf. 3. sz., p. 179-184. : ill.
Két mérési sorozatban egészséges egyetemisták körében vizsgáltuk a vizsgaidőszaknak, mint stressz-szituációnak a vérnyomásra, az érstátusra és a baroreflex-szenzitivitásra kifejtett hatását. Az első mérési sorozatban (M1) 32, a másodikban (M2) 53 egészséges egyetemista szorgalmi és vizsgaidőszakban rögzített adatait elemeztük. Mindkét sorozatban optimális, normális, magas-normális és kóros vérnyomás csoportba soroltuk a hallgatókat. Az M1 során arteriográffal meghatároztuk a pulzushullám terjedési sebességét, Biospace Inbody 720 műszerrel a visceralis zsírterület nagyságát. Az M2 során a szekvenciális módon számított spontán felfelé irányuló és lefelé irányuló baroreflex-szenzitivitást Finometer készülékkel mértük. Az M1 során a pulzushullám terjedési sebesség az egyes csoportok között nem különbözött szignifikánsan. Az egyes vérnyomáscsoportokban azon hallgatók vérnyomása emelkedett magasabb tartományba, akikben a visceralis zsírterület nagyobb volt. Az M2 során a vizsgaidőszakban számított mindegyik spontán baroreflex-szenzitivitás szignifikánsan alacsonyabb volt a szorgalmi időszak alatt ugyanazon testhelyzetben számítotthoz képest. Fekve (szorgalmi vs. vizsgaidőszak): felfelé irányuló baroreflex-szenzitivitás 21,89 vs. 18,54, lefelé irányuló baroreflexszenzitivitás 22,29 vs. 18,4 [ms/Hgmm]. Állva (szorgalmi vs. vizsgaidőszak) felfelé irányuló baroreflex-szenzitivitás 9,33 vs. 7,6, lefelé irányuló baroreflex-szenzitivitás 9,48 vs. 7,01 [ms/Hgmm]. Már a vizsgaidőszak is elegendő stresszt jelenthet ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri jellemzők a fokozottabb kockázat irányába mozduljanak el.