Az egészségügyi ellátást fenyegető humánerőforrás krízis miatt tanulmányunkban az orvostanhallgatók orvosi hivatással kapcsolatos nézeteit vizsgáltuk, a pályára lépés előtti értékítéleteik és állásfoglalásaik tükrében. A szocio-ökonómiai és kulturális háttér tényezőkre is kiterjedő adatfelvételünket a Semmelweis Egyetem negyed éves hallgatói körében végeztük, önkitöltős kérdőívvel 2009-ben és 2010-ben, 84,5%-os (593/701 fő) válaszolási aránnyal. Az adatok rögzítése és elemzése SPSS 15.0 statisztikai programcsomaggal történt. Az összefüggések elemzésére a Pearson chi-négyzet próbát alkalmaztuk, p<0.05 szignifikanciaszinttel. Kérdőívünkben, amelyet részben három, standard nemzetközi tanulmány alapján állítottunk össze, rákérdeztünk a klasszikus hivatásjellemzőkre (önrendelkezés/autonómia, kapcsolat típusa), illetve értékeltettük az orvosi hivatás elemeit/tulajdonságait. Válaszadóink többsége a klasszikus hivatásjellemzők mentén döntötte el az orvosi autonómiára és az orvos-beteg kapcsolatra vonatkozó kérdéseket. Az erkölcsi értékek közül a felelősséget tartották a legfontosabbnak, míg a legkevésbé fontosnak az önzetlenséget és a szolgálatot. Ezt a két értéket azonban magasabbra értékelték a vallásosak és akik nem terveznek külföldi munkavállalást. Hazai humánerőforrás utánpótlási gondjaink miatt az utóbbi eredményt különösen fontosnak tartjuk, mert a pénzügyi szempontok mellett a még rendelkezésünkre álló erkölcsi tartalékokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül.