A vizsgálat célja: A szerző arra keresi a választ, hogy milyen belső-külső motivációs tényezői lehetnek az egészségügyi szakdolgozóknak, amikor a társadalom sem erkölcsileg, sem anyagilag nem ismeri el az ápolói hivatás gyakorlóit. Feltételezi, hogy a munkával való elégedettség alacsony szintű, mert alacsony fizetésért dolgoznak a munkavállalók, de az motiválja őket, hogy ha jól érzik magukat a munkahelyükön. Vizsgálati módszerek és minta: A vizsgálat kérdőíves módszerrel történt szakdolgozók között, melynek során 109 kérdőív került feldolgozásra. Eredmények: A munkahelyi légkör a kisebb részegységekben a legjobb. Meglepően jó az orvosokkal való munkatársi viszony. A szerző a jó munkahelyi légkört motiválónak találta. Az önmegvalósítási szükségletek, a döntéshozatal lehetősége és a továbbképzési lehetőségek egyaránt pozitív tényezőként szerepelnek a motiváltságban. Következtetés: A munkabér iránti megelégedettség és a munkahelyi megelégedettség között nincs szignifikáns kapcsolat. A megfelelő fizetés és anyagi biztonság alapfeltétele, hogy a magasabb fokú szükségletek teret nyerhessenek. A pozitív motivációt a szervezeti kultúra és a jó társas kapcsolatok eredményezik.