Annak felismerése, hogy az asztma heterogén, genetikai szempontból komplex légúti betegség, komoly lendületet adott az egyes fenotípusok pathomechanizmusának kutatásához. Ennek eredményeként vált ismertté új T-sejt alcsoportok - mint a Th17 és a szabályozó T-sejtek (Treg) - szerepe, valamint a természetes immunitás részvétele, illetve a légúti epithelium funkciójának a betegség kialakulásában játszott szerepének több részlete. Az asztma klinikai súlyosságát tekintve is heterogén, ezen belül a súlyos krónikus asztma, a légúti gyulladás mintázata alapján további alcsoportokra osztható. A nem-eosinophil asztmát neutrophil-sejtes inflammatio jellemzi, ami nem, vagy kevésbé érzékeny kortikoszteroid terápiára, mint az eosinophil gyulladással járó fenotípus. Így elsősorban az előbbi asztmás betegcsoport kezelésében jelentkezik sürgető igény új hatásmechanizmusú gyógyszerek fejlesztésére.