Az anorexia nervosa (AN) gyakorisága folyamatosan nő, megjelenése egyre fiatalabb korra tolódik. A betegségben szerepet játszó tényezők megértésére és a megvalósítható prevencióra való szakmai és társadalmi igény is egyre erőteljesebben fogalmazódik meg. Az anorexia nervosa szociális területen is nehézséget okoz a betegeknek, együtt jár a kortárskapcsolatok hiányával, a szociális izolációval (7), az érzelmek felismerésének nehézségével (15, 32), továbbá a betegek kognitív működésében pedig az én-hangsúlyú gondolkodás a jellemző (17). E sajátosságokból kiindulva vizsgálatunkban a tudatelmélet (ToM) mint általános társas-kognitív képesség vizsgálatát tűztük ki célul anorexia nervosában. A tudatelmélet intenzív klinikai vizsgálata ellenére (autizmusban [31], szkizofréniában [30]) az evészavarok terén az utóbbi időben indultak kutatások a tudatelméleti működés sajátosságaira vonatkozóan (26, 22). Azért különösen érdekes a ToMAN-ben, mert a tudatelmélet kognitív komponense kapcsán nincsenek ugyan egyértelmű adatok, azonban a ToM affektív komponense egyértelműen zavart mutat a betegeknél. Kutatásunkban 20 AN-val diagnosztizált és 20 egészséges kontrollszemély (EK) vett részt. Az AN feltérképezésére a következő kérdőíveket és testképvizsgálati módszereket használtuk: EDI, BAT, Fallon-Rozin Emberalakrajzok Tesztje, és kiegészítettük a Magyarországon újdonságnak számító Anamorphic Micro Testképvizsgálati Programmal. A tudatelméleti képesség mérésére a Faux Pas Felismerése Teszt (25, 4) általunk adaptált magyar változatát használtuk. Az AN csoportban sajátságos eltérést tapasztaltunk a mentális állapottulajdonításban. Eszerint az AN-sok gyengébben teljesítenek a tudatelméleti feladatban, továbbá az affektív mentális állapotok tulajdonításában nehézségeik vannak az EK csoporthoz képest. Eredményeink a kutatás, a terápiás munka és a prevenció számára is értékes, új szempontokat vetik fel.