Akut koronária szindrómában (ACS) szenvedő betegek esetében a direkt transzport (egyenesen az intervenciós - PCI - centrumba) a javasolt szállítási mód, mind a nemzetközi, mind a hazai ajánlások alapján. A direkt transzport alkalmazásával jelentősen rövidül a beteg észlelésétől a katéter terápiáig (contact to needle) eltelt idő. Jelen vizsgálatban azt elemeztük, hogy milyen hatással van a transztelefonikus EKG (TTEKG) az ACS-ben szenvedő betegek diagnosztizálására és a beteg utak irányítására. A TTEKG észak-alföldi regionális bevezetését követően, a 2008. január 1. - június 30. közötti időszakban értékeltük az Országos Mentőszolgálat által feltételezett ACS vagy mellkasi fájdalom diagnózissal szállított betegek adatait. Eredményeink szerint a vizsgált időszakban a klinikánkra beérkezett transztelefonikus hívások száma összesen 11.052 darab volt (beleértve az ambuláns betegek hívásait is), amiből 378 volt az OMSZ sürgősségi hívás (3,44%), elsősorban ACS gyanúja, mellkasi fájdalom vagy egyéb sürgősségi ritmuszavar-diagnózisok miatt. Összesen 56 eset került direkt transzportra. Az elkészített TTEKG 50 esetben kiváló minőségű volt, és ennek eredménye alapján történt a betegirányítás. Hat beteg esetében a TTEKG minősége erősen korlátozottnak bizonyult, ezen esetekben a betegutakról a döntést konzultáció alapján hoztuk meg. A TTEKG, mint diagnosztikai eszköz kiválónak bizonyult, 50/50 esetben igazolódott az előzetes EKG alapján a feltételezett ACS, a malignus ritmuszavar, vagy az ST-elevációt okozó egyéb kardiológiai betegség. A rendszer használatából származó előnyök az akut kardiológiai ellátásban az alábbiakban összegezhetőek: 1. csökken a téves EKG-diagnózisok száma, optimalizálhatóak a betegutak, 2. direkt módon biztosítható a beteg elhelyezése/fogadása a PCI-központban és 3. konzultációs lehetőséget nyújt a gyógyszeres/egyéb kezelésről.