Napjainkban egyre inkább tapasztalható tendencia, hogy az alapkutatáson túlmenően a gyógyszeripari K+F tevékenységben is megjelennek a nanotechnológia vívmányainak hasznosítására irányuló törekvések. A nanométer-nagyságrendű részecskék fizikai-kémiai tulajdonságai nagyban eltérhetnek az egész anyagi rendszerétől, ami a hatóanyag-, illetve készítményfejlesztés szempontjából számos előnyt jelenthet. Ezek közé tartozik például az oldékonysági és/vagy stabilitási problémák kiküszöbölése, a korábban nehézkes beviteli utak kiaknázása, valamint a célzott hatóanyag-leadás. A terápiában alkalmazható nanorészecskék főbb típusai - a nanoméretű hatóanyag-részecskék, - a liposzómák, - a micellák, - a nanoemulziók, - a ciklodextrin nanorészecskék, - a dendrimerek és - a szilárd nanorészecskék. Ezeknek a struktúráknak a tervezése, előállítása és vizsgálata olyan újszerű megközelítést igényel a készítményfejlesztés részéről, amely a tudományterület alapos megismerését teszi szükségessé.