A Biston betularia L. nyírfaaraszoló molylepke két egymástól nagyon eltérő színvariánsban létezik: az alapfenotípus egy világos variáns, a másik egy fekete (melanisztikus) típus, mely sokkal ritkábban fordul elő. Feltételezik, hogy az utóbbi a környezethez való alkalmazkodás eredményeképpen jöhetett létre. A faj alapváltozata, a "normál" típus, nagy számban fordult elő a XIX. század eleji Angliában. Az ipari forradalom virágkorában az ember olyan energiaforrásokat kezdett használni, amelyekről elődei még álmodni sem mertek. A XIX. század végére az erősen iparosodó Anglia egét súlyos légszennyeződés fekete felhői borították el: a szenet, mint energiaforrást széles körben kezdték használni és a lepkék alkalmazkodni kezdtek az új környezethez.