A rákbetegségek kialakulásában a genetikai tényezők mellett a környezet és a személyes életvitel szerepe is tetten érhető. Erre utal az, hogy a leggyakoribb rákbetegségfajták között szerepel hazánkban: a gyomorrák, a vastagbél- és végbélrák (étrend), a májrák (alkoholfogyasztás) vagy a tüdő-hörgő rák (dohányzós). A betegség kialakulási folyamata legtöbbször kétlépcsős: első lépcsője az iniciáció (vírus, sugárzás, vegyi anyagok, egyéb stresszek), második a promoter tényezők összhatása, mely lényegében a táplálkozási, életmódbeli régiókat jelenti. Magyarországon a destruktívtényező aránya nagyobb az ét rendben, mint a preventív tényezőké. Az oxidatív stresszekből eredő reaktív gyökök pusztító hatása a sejtekre-szövetekre nézve jelentős, ugyanakkor a többszintű életmód-dependens antioxidáns rendszerek (melyek az étrendtől is nagyban függnek) hatékonysága a szükséglethez képest csekély. A protektív szokások terén fontos a rendszeresség, a helyes ételtársítások és a mértéktartó étkezés. Minőségi tekintetben a destruktív, nagy mennyiségű állati eredetű fehérje, a füstölt- pácolt húskészítmény, illetve a csípős-fűszeres (irritáló) ételek, a hozzáadott cukrok és zsiradékok többletbevitele kóros. A rákmegelőző étrendben az ún. kemoprotektív fitokemikáliák hatásait aknázzuk ki. A növényi színanyagok (nyersételek, levek), o C-, E- és A-vitamint és szelént, mangánt tartalmazó étrendi modellek, a növényi proteinek (hüvelyes, olajos mag, gabona stb.), valamint a megnövelt rosttartalom és a "sűrített élelmiszer" (aszalvány, csírafélék, koncentrátumok) fogyasztása egyéb gyógyhatású anyagok mellett hasznos, védő hatású. Kiemelten említhető a kökény, homoktövis, káposzta, brokkoli, hagymafélék, búzafűlé, feketeribiszke és -áfonya, cékla, aloé és a magkivonatok.