A népi orvoslás értékes etnobotanikai adatainak felmérése napjainkban ismét reneszánszát éli. Munkacsoportunk 2007 óta végez Erdély különböző településein gyűjtéseket, melyek során számos kutatásra érdemes, ígéretes fűszer- és gyógynövény, zöldség- és gyümölcsfaj került feljegyzésre. Jelen összefoglalónkban a népi gyógymódok alapján "rákellenesként" ismert taxonok tudományos módszerekkel igazolt hatóanyagait és azok biológiai hatásait tekintettük át. Munkánk során az erdélyi Uzvölgyében (Csinód, Egerszék), Lövétén és Gyimesfelsőlokon feljegyzett gyógynövény taxonok közül kiemeltünk közismert és Európa-szerte széles körben étkezési céllal használt növényeket. Feltérképeztük a településeken a borsó (Pisum sativum), a cékla (Beta vulgaris var. conditiva), a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), a fokhagyma (Allium sativum), a paprika (Capsicum annuum), a petrezselyem (Petroselinum crispum), a sárgarépa (Daucus carota ssp. sativus), a sütőtök (Cucurbita maxima) és a szilva (Prunus domestica) népi alkalmazásait. Összesítettük a növények molekuláris biológiai eredményekkel vagy epidemiológiai megfigyelésekkel alátámasztott kemopreventív tulajdonságainak irodalmi hátterét, valamint hatóanyagaik helyét a modern orvoslásban. Fenti növények jelentős mennyiségben kerülnek fogyasztásra a népesség körében, így kemopreventív hatóanyagaik nagymértékben hozzájárulnak a szervezet antioxidáns palettájának kialakításához, illetve támogatnak más sejtvédő mechanizmusokat is. Az antioxidáns rendszer és más malignus tumorok képződését gátló, összetett sejtszintű biológiai tényezők (DNS-repair enzimek, differenciálódást elősegítő faktorok, proapoptotikus jelátvivők) egymás hatását kiegészítve és támogatva működnek, például a DPPH (1,1-difenil-2-pikril-hidrazil) szabadgyökfogó és szuperoxid-dizmutáz (SOD) aktivitás szinergiáján keresztül.