Az autonóm idegrendszer szerepe az iskolához való alkalmazkodáshoz egy- és kétnyelvű elsőosztályosoknál / Cjapec Gabriella
Bibliogr.: p. 53. - Abstr. hun., eng.
In: Gyermekgyógyászat. - ISSN 0017-5900. - 2010. 61. évf. 2. sz., p. 48-53. : ill.
A Föld népességének több mint fele kétnyelvű. Több nyelv tudása több aspektusban kihat a hordozójára, annak azonosságára, a kultúrájára, az agy működésére és a környezetére. Iskolakezdéskor a kétnyelvűeknek sok információt kell feldolgozniuk. Ez a szervezet alkalmazkodási lehetőségeinek aktiválását igényli, valamint jó fizikai és pszichikai egészséget, kifejlett agyi analizáló-szintetizáló működést, erős akaratot, viszont túlfeszültséget is okozhat a szervezet alkalmazkodási mechanizmusaiban. Az első tanév során 65 hat és hét év közötti gyermeket vizsgáltunk meg (magyar- és ukránnyelvű iskolákban). A gyerekek alkalmazkodási képessége a szívfrekvencia-variabilitásának (SzFV) értékelése útján történt fekve és állva (ezt a vizsgálatot a tanév folyamán 4-szer végeztük el), valamint a szenzomotoros idő mérésének útján (a tanév elején és végén). Az iskolában való tanulás növeli a feszültséget a gyermekek szervezetében (az általános szívritmus-variabilitása, a VLF%, az LF/HF alapján). A leggyakrabban ezek a változások azoknál mutathatók ki, akik nem az anyanyelvükön tanulnak. A kétnyelvűeknél a tanév folyamán szignifikánsan nő az információ feldolgozásának a sebessége. A bilingvizmus és az anyanyelven való tanulás elősegíti az optimális alkalmazkodást az iskolához. A nem anyanyelven való tanulás leszűkíti az alkalmazkodási lehetőségeket a szervezetben, továbbá negatívan befolyásolja a pszicho-fiziológiai mutatókat.