A dopamin D4-es receptor hipoxia érzékenységének gyermekpszichiátriai vonatkozásai / Mózes Viktor [et al.]
Bibliogr.: p. 292. - Abstr. hun., eng.
In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2010. 12. évf. 1. sz., p. 289-293. : ill.
A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) az egyik leggyakoribb gyermekpszichiátriai probléma, melynek hátterében komplex genetikai és környezeti faktorok húzódnak meg. Jelen tudásunk szerint a rendellenességért elsősorban a prefrontális dopamin hiány, illetve a központi idegrendszer dopaminerg beidegzésének zavara a felelős. Ikervizsgálatok alapján az ADHD kialakulásában igen fontos szerepet játszanak az öröklött tényezők, a vizsgált kandidáns gének, többek között a dopamin rendszer komponensei. A környezeti tényezők közül a pre- és perinatális ártalmak szerepe tűnik jelentősnek. A jelen összefoglalóban áttekintjük azokat az epidemiológiai, illetve sejt- és állatkísérletekből nyert adatokat, amelyek egyrészt oki szerepet tulajdonítanak a magzati hipoxiának az ADHD-ra jellemző tünetek kialakulásában, másrészt rámutatnak a dopaminerg neurotranszmisszió hipoxia érzékenységére. A D4-es dopamin receptor (DRD4) egyes allélváltozatai és az ADHD közötti kapcsolat jól ismert, ugyanakkor a szerzők saját eredményei szerint a DRD4 gén promoterének aktivitása többszörösére emelkedik hipoxiában. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy a hipoxia dopaminerg neurotranszmisszióra kifejtett hatása fontos része lehet az ADHD pathogenezisének.