Az elmúlt évtizedben a kognitív fejlődés-idegtudomány rohamos fejlődésének lehettünk tanúi. A képalkotó eljárásokat alkalmazó kutatásoknak köszönhetően ma már viszonylag sokat tudunk arról, hogy az agy mely területei, hálózatai töltenek be meghatározó szerepet az olvasás eltérő folyamataiban és szakaszaiban. Jelen tanulmányban több kérdést érintünk. A tanulmány első részében bemutatjuk, miként alakulhat ki az olvasástanulás során az agyi területek rendkívül összetett rendszere, amely a gyakorlott olvasókat jellemzi. A gyakorlott olvasóknál a szövegfeldolgozás folyamatában legalább három meghatározó rendszer: egy anterior és két poszterior feldolgozó kör különíthető el. Az olvasástanulás és -elsajátítás kezdetén viszont jóval elosztottabb, a területi határokat tekintve elmosódottabb agyi működési mintázatokat figyelhetünk meg. A fejlődés során egyfajta interaktív specializáció történik: egyes, az induláskor elsősorban a jobb agyfélteke területeihez köthető funkciók szerepe gyengül, miközben a bal agyféltekének az olvasásban fontossá váló területei bizonyos alfolyamatok végrehajtására specializálódnak, s e területek kapcsolatai is megerősödnek. A tanulmány második részében a diszlexiakutatások eredményeit elemezzük, amelyek azt segítenek megérteni, miként vezethetnek az agy meghatározott területeinek szerkezeti és/vagy működési anomáliái olvasási zavarok kialakulásához. Végül a tanulmányban bemutatjuk azt is, miként változnak meg a gyakorlott olvasó más megismerő funkciói éppen az olvasás hatására; ehhez támpontot az analfabétákkal végzett kutatások adnak.