Egyre több vizsgálati adat valószínűsíti szöveti őssejtek jelenlétét fogeredetű szövetekben. A vizsgálatok célja primer sejttenyészetek létrehozása volt humán fogbélből. Ezt követően ezekben a kultúrákban klonogén, progenitor tulajdonságokkal bíró sejteket igyekeztek a szerzők azonosítani valamint a sejtkultúrák proliferációs képességét jellemezni. A fogbél izolálása műtéti úton eltávolított bölcsességfogakból történt. Az extracelluláris mátrix bontására enzimatikus emésztést alkalmaztak, majd sejtizolálás történt. STRO-1 mesenchymalis őssejtmarkert hordozó populáció azonosítására immuncitokémiai vizsgálatot végeztek. Az osteogén differenciálódási képességet Alizarin-vörös alkalmazásával detektálták. Az MTT módszerrel jellemezték a szérum, az EGF és a BMP2 hatását a sejtkultúrák életképességére. Legfontosabb eredményük, hogy sikerült stabil sejttenyészeteket létrehozniuk emberi fogpulpa-szövetből. A sejtkultúrák többszörösen átültethetők, klonogén-, STRO-1 immunpozitivitást mutató sejteket tartalmaznak. A tenyészetek mineralizációs képességét a megfelelő indukciós médiumban mineralizációs depozitumok kialakulása mutatta. Szérum jelenléte fokozta, azonban mind az EGF, mind a BMP2 dózisfüggő módon gátolta a fogpulpa eredetű sejtek proliferációját. Modelljük megalapozza a fogpulpa eredetű sejtek osztódásának és differenciálódásának molekuláris szintű tanulmányozását, és távlatot nyit a fogszövetek biológiai regenerációját célzó vizsgálatok irányában.