Célkitűzés: everziós carotis endarterectomiát (CEA) követően a betegek 10-15%-ánál jelenik meg korai restenosis, amely neomyointimális hyperplasiával jellemezhető folyamat. Korábban kimutattuk, hogy a mannózkötő lectin gén (MBL2) normál (A) alléljának homozigóta hordozóiban a restenosis megjelenésének esélye fokozott. Jelen munkánkban célunk az volt, hogy meghatározzuk a C1-inhibitor (C1-INH) és a CEA utáni restenosis közötti összefüggést. Betegek és módszerek: prospektív klinikai vizsgálatban everziós CEA-n átesett betegek négy alkalommal levett szérum mintáiban mértük meg a C1-INH-szintjét, továbbá meghatároztuk az MBL2-genotípusát. A betegekben a restenosis mértékét standard carotis duplex scan (CDS) ultrahangvizsgálattal állapítottuk meg a követés során. Eredmények: azokban a betegekben, akikben korai restenosis (>50%) alakult ki a műtét után 14 hónappal, a C1-INH-szintje alacsonyabb volt a 6. héten vett vérmintákban (112,5% (105,75-120,25) vs. 131,0% (115,5-144,5) p=0,0052). A 6. héten mért C1-INH-szint és a 14. hónapban mért CDS-érték között erős negatív korrelációt találtunk (r=-0,3415, p=0,0058). Az alacsony C1-INH szintű betegekben 6,93-szor (95%-os konfidencia intervallum: 1,55-31,02, p=0,0113) nagyobb eséllyel alakult ki restenosis a követési idő alatt. A C1-INH és a restenosis közötti kapcsolat az MBL A/A hordozókban volt szignifikáns. Következtetések: a komplementrendszer fontos szerepet játszik a restenosis kialakulásának folyamatában. Everziós CEA után klinikailag fontos lehet a c1-inh koncentrációjának és az MBL2-genotípusának együttes meghatározása a műtét utáni követés során.