Kutatásunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen a mai magyar főiskolai hallgatók lelkiállapota és milyen mértékben mutatható ki náluk a szubklinikai depressziós tünetegyüttes. A vizsgálatokat két fázisban, 2004-ben és 2007-ben végeztük. 2004-ben 681 (465 nő, 216 férfi) fő, 2007-ben 712 (545 nő, 167 férfi) fő főiskolai hallgató vett részt a vizsgálatban. A vizsgálatokhoz a Beck-féle Depresszió Skála rövidített, 13 tételes szűrő változatát használtuk. A szubklinikai depressziós tünetegyüttes előfordulása a főiskolai populációban magasabb arányokat mutat, mint amit eddig a magyar 16 év feletti lakosság körében végzett reprezentatív felmérések során találtak. A főiskolai fiatalok több mint fele szenved az értéktelenség és elégedetlenség érzésétől. Emellett csaknem minden második főiskolásra jellemzőnek találtuk a fáradtság, a döntésképtelenség és a reménytelenség érzését is. A nők esetében ezek az előfordulási arányok kissé magasabb értékeket mutattak, mint a férfiak esetében. Kutatási eredményeinkből kitűnik, hogy ez az eredmény nemcsak a pillanatnyi állapotát tükrözi a mai magyar főiskolai fiatalság lelkiállapotának, hanem tartósan, legalább négy éve fennálló helyzetről van szó.