A nem-ionizáló elektromágneses terek egészségkárosító hatása nem bizonyított, a lakosság körében mégis gyakoriak az elektromágneses expozícióknak tulajdonított nem-specifikus tünetek. Feltételezzük, hogy a panaszok jelentős részben a kulturális és szociális környezet sugallta negatív elvárásokra, illetve bizonyos hajlamosító személyiségvonásokra vezethetők vissza. Vizsgálatunkban 185 alsóéves egyetemi hallgató 15 kedvezőtlen és 7 kedvező tünet közül választotta ki azokat, amelyeket korábban tapasztalt és elektromágneses tér hatásának tulajdonított. Emellett pszichológiai kérdőíveket töltöttek ki (vonásszorongás - STAI-T, testi tünetek észlelése - PHQ-15, élettel való elégedettség - SWLS), valamint megjelölték az átlagos számítógép- és mobiltelefon-expozíciójuk mértékét is. Célunk a mért pszichológiai változók és az elektromágneses tereknek tulajdonított panaszok mennyiségi és minőségi kapcsolatának vizsgálata volt. A résztvevők nagyobb arányban ítélték az elektromágneses terek hatását kedvezőtlennek, mint kedvezőnek, különös tekintettel a központi idegrendszeri tünetekre. A panaszok számát közvetlenül csak a számítógép- használat gyakorisága, illetve a testi tünetek észlelése (PHQ-15) jelezte előre, míg közvetetten, a testi tüneteken keresztül, a vonásszorongás (STAI-T) és a résztvevők neme is hatással volt a tünetszámra. A elektromágneses terek károsító hatásairól szóló, az emberek védelmét, óvatosságuk fenntartását szolgáló tájékoztatás gyakran negatív elvárásokat kelthet, ami - egyes személyiségtényezőktől függően - nem-specifikus egészségproblémákhoz vezethet, ezért az EMF hatásaival kapcsolatban célszerű lenne ezt is figyelembe venni, és objektívebb információkat nyújtani a közvélemény számára.