A fogalmi térkép elmélete az értelemgazdag tanuláshoz kapcsolódik. A fogalmi térképek a tudásreprezentáció grafikus eszközei. Elrendezését tekintve a legáltalánosabb fogalom áll a térkép csúcsán és ez alá vannak rendelve az adott területen belüli specifikus fogalmak. Tartalmaznak csomópontokat, melyek a fogalmakra és gondolatokra vonatkoznak. Ezeket vonalak, nyilak kötik össze, melyek a csomópontok közötti kapcsolatokra utalnak. A fogalmi térképek vizuális megjelenését tekintve lehetnek kerék, lánc, kör, fa és háló alakúak. A különböző típusok közül a háló alakú elrendezés az értelemgazdag tanulás legjobb kifejezőeszköze, több szintből áll, komplex interakciókat tartalmaz, magas integritással rendelkezik, lehetővé válik általa a tudás újraszervezése. A PISA nemzetközi vizsgálat rámutatott arra, hogy a magyar tanulók gyakran tanulják meg szó szerint a tananyagot. A tananyag értelemnélküli megtanulása azonban nem vezet hosszú távon alkalmazható és felidézhető tudáshoz, az ismeretrendszerek nehezebben alakulnak ki és az egyes elemek izolálttá válnak. Az értelemnélküli magoláson átsegít, ha a tananyagot vizuálisan láthatóvá tesszük, az öszszefüggéseket feltárjuk. Az értelemgazdag tanuláson keresztül lehetővé válik az információk hierarchizálása, a fő- és alárendelő fogalmak megállapítása, az ismeretek differenciálása. A fogalmi térképek használata segíti az ismeretek hosszú távú memóriában való tárolását, hogy az ismeretek később könnyebben felidézhetővé váljanak, sok szállal kapcsolódjanak egymáshoz. Olyan kapcsolódási pontok kialakítására van lehetőség, melyek elősegítik a kulcsgondolatok hosszú távú memóriában történő tárolását. A fogalmi térképek hatékonysága nemzetközi viszonylatban bizonyított, a hazai alkalmazásáról szóló empirikus vizsgálatok még váratnak magukra. A tanulmány célja a fogalmi térképek fogalmának körülhatárolása, elméleti alapjainak meghatározása, értelemgazdag tanulással való kapcsolatának elemzése és néhány iskolai alkalmazásról szóló példa bemutatása a nemzetközi gyakorlatból.