Magyarországon évente körülbelül 50.000 beteg kerül kórházba akut agyi vérkeringési zavar (stroke) miatt. Az esetek 85%-a ischaemiás eredetű, 15%-ban pedig agyvérzés (állományvérzés vagy subarachnoidealis vérzés) áll a tünetek hátterében. Akut ischaemiás stroke-ban az intravénás szöveti plazminogen aktivátorral végzett thrombolysis tekinthető az egyetlen igazoltan hatásos oki kezelési eljárásnak, ami a stroke kialakulását követő 3 órán belül alkalmazható. Jelenleg körvonalazódnak a speciális feltételeket igénylő intraarteriás thrombolysis indikációs területei. A vizsgálatok másik iránya a 3 órás időablak kiterjesztése, illetve új thrombolyticumok alkalmazása. Klinikai vizsgálatok eddig a nagyszámú próbálkozás ellenére egyetlen neuroprotektív szer hatásosságát sem tudták igazolni akut stroke-ban. Véralvadásgátló kezelés (heparin) az akut stroke kezelésére nem javasolható. Aspirin az ischaemiás stroke után 48 órán belül adva biztonságos, és kb. 1%-kal csökkenti a halállal vagy kiszolgáltatott állapottal végződő esetek arányát a stroke után fél évvel. A többi thrombocyta aggregáció gátlóval akut stroke-ban nem történtek kellően nagy vizsgálatok. Ha thrombolysis történik, utána egy napig ne adjunk véralvadásgátló vagy thrombocyta aggregáció gátló készítményt. További vizsgálatok szükségesek a véralvadásgátló kezelés alkalmazhatóságról az akut stroke speciális eseteiben (pl. crescendo TIA-k, progressing stroke), illetve a kombinált thrombocyta aggregáció gátló kezelés hatásosságáról a stroke akut szakában. Akut állományvérzésben kisebb vizsgálatban a rekombináns VII. alvadási faktor hatékonynak tűnt, a III. fázisú nagyobb vizsgálat azonban nem tudta igazolni a beavatkozás klinikai hatásosságát. Jelenleg nincs az állományvérzés kezelésére bizonyítottan hatásos, specifikus farmakoterápiás eljárás. Subarachnoidealis vérzésben a nimodipin igazoltan hatásos a vasospasmus kivédésére és így a másodlagos ischaemiás károsodás megelőzésére.