A sclerosis multiplex terápiája / Simó Magdolna
Bibliogr.: p. 26. - Abstr. hun., eng.
In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2009. 11. évf. 1. sz., p. 23-26. : ill.
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer leggyakoribb neuroimmunológiai betegsége. Az SM multifaktorialis betegség, genetikai és környezeti faktorok együttes szerepe valószínűsíthető. A betegség alapja a központi idegrendszerben zajló autoimmun gyulladás, ennek következménye a myelin károsodása, illetve az axonok secunder degenerációja. Az SM patomechanizmusa nem homogén, négy altípusa különíthető el. Kórlefolyás szempontjából a relapszáló-, remittáló, a secunder, illetve primer krónikus lefolyásformák a leggyakoribbak. A betegség a központi idegrendszer összes pályarendszerét, elsősorban a hosszú pályákat érinti. Az SM diagnózisának felállításában az ún. McDonald-féle diagnosztikai kritériumrendszert alkalmazzuk, megfelelő klinikai kép és az MR pozitivitása esetén a diagnózis felállítható. A kezelés során elkülönítjük a relapszusok során alkalmazott, illetve a tüneti kezelést, valamint a hosszú távú immunmoduláns kezelést. Differenciáldiagnosztikai szempontból fontos megemlíteni a neuromyelitis opticát (Devic betegség), amelynek minél koraibb felismerése az SM-től eltérő kezelése miatt is fontos.