A leendő orvosok vélemény- és attitűdformáló hatása, példaképszerepe az egészséggel kapcsolatos ismeretek és szemlélet formálásában nemcsak a betegek, hanem rajtuk keresztül a hozzátartozók, a tágabb népesség körében is érvényesül. Azért fontos megismerni már tanulmányaik során egészségmagatartásukat és az arra ható tényezőket, hogy azt szükség esetén formálni lehessen. Célkitűzések és módszer: A jelen vizsgálat az orvostanhallgatók egészségi állapotának és egészségmagatartásának felmérése céljából történt a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Általános Orvostudományi Karának I-V. évfolyamain magyar nyelven tanuló orvostanhallgatók körében, kérdőíves adatfelvétellel. A kérdőív a demográfiai adatokon túl az egészségi állapotra és az egészségmagatartásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A debreceni orvostanhallgatók közel háromnegyede jónak, illetve nagyon jónak ítéli egészségi állapotát; csaknem mindannyian úgy vélekednek, hogy sokat, illetve nagyon sokat tehetnek az egészségükért. A hallgatók csaknem kétharmada soha nem dohányzott; 15%-uk napi rendszerességgel szív cigarettát. Alkoholt a hallgatók több mint négyötöde fogyaszt, de leginkább csak alkalmanként. Egynegyedük kipróbált már valamilyen kábítószert, a leggyakrabban marihuánát, illetve altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül. A debreceni orvostanhallgatók adatait az átlagnépesség azonos korosztályával összehasonlítva elmondható, hogy az orvostanhallgatók közül kevesebben dohányoznak, és a naponta dohányzók aránya is kisebb; közel 50% a heti rendszerességgel italozók aránya. Következtetések: Az orvostanhallgatók közt korábban történt felmérések és a jelen vizsgálat eredményeit összehasonlítva a szerhasználat gyakorisága nem emelkedett lényegesen. Aggasztó azonban, hogy a hallgatók körében szignifikánsan magasabb a lelki egészség zavarára utaló pontszám átlaga, mint a hasonló korú átlagnépesség körében.