A lakosság egészségi állapotát, életminőségét és az egészségügyi ellátás színvonalát javító intézkedések középpontjában manapság az ún. egészségműveltség, a helyes kockázatészlelés befolyásolása is a prioritások között szerepel. Az egészségtudatosság fejlesztése azért is nélkülözhetetlen, mert elősegítheti, hogy a lakosság helyes magatartási döntéseket hozzon saját egészségével kapcsolatban. Ebben a cikkben a laikus egészségképzetek jelentőségének elméleti bemutatása után a szegedi orvostanhallgatók (N = 212, első és másodéves hallgatók) körében végzett felmérésünk néhány eredményét is bemutatjuk. Amint az orvostanhallgatók kockázatészlelésével kapcsolatban láthatjuk, a magatartás torzítja a kockázatészlelést, azaz a magatartás fenntartása érdekében módosítja annak megítélését. Így például a dohányzók kevésbé értenek egyet azzal, hogy a dohányzás káros az egészségre, vagy hogy rontja a sportteljesítményeket, ugyanakkor inkább elfogadják a dohányzás ellazító hatását, és hogy megkönnyíti a kapcsolatteremtést. Azzal viszont mind a dohányzók, mind pedig a nemdohányzók egyetértenek, hogy egy szenvedélyről, addikcióról van szó. Az egészségügyi információ kezelése külön készséget igényel, aminek fejlesztése valamennyi egészségügyi szakember közös feladata az új évezredben.