A major depresszió klinikai tüneteit jellegzetes kognitív folyamatok kísérik. Kutatásunkban a neuropszichológiai jellemzők nemi különbségeit vizsgáltuk 96 DSM-IV szerint diagnosztizált major depressziós páciens esetében. Módszer. A vizsgálatban 96 akut major depressziós páciens vett részt. A hangulatzavar súlyosságát a Montgomery-Asberg Depresszió Skálával, a Hamilton Depresszió Skálával és a Beck Depresszió Kérdőívvel mértük. A neurokognitív funkciók közül a verbális memóriát a Rey Auditív Verbális Tanulási teszttel, a vizuális tanulást a Rey-Osterrieth Komplex Ábrával, a figyelem és végrehajtó funkciókat, valamint a válaszgátlást a Trail Making és a Stroop teszttel vizsgáltuk. Eredmények. A depressziósok minden tesztben a kontroll értékek alatt teljesítettek. Az egészséges csoportban egyetlen teszt esetében sem találtunk nemi különbségeket. A depressziós nők kognitív interferenciaküszöb mutatója szignifikánsan rosszabb a depressziós férfiakéhoz viszonyítva (Stroop III). A beteg nők szignifikánsan rosszabb eredményt értek el a vizuális felidézés során a férfiakhoz képest (Rey Osterreith Komplex Ábra). Következtetés. Depressziós betegek teljesítménye valamennyi neurokognitív funkció esetében rosszabb, mint a kontroll személyek teljesítménye. Az egészséges csoporton belül egyetlen teszt esetében sem találtunk nemi különbségeket. A depressziós csoportban a nők szignifikánsan rosszabbul teljesítettek a vizuospaciális felidézést (ROFT), valamint a kognitív interferenciaküszöböt vizsgáló feladatokban. A képalkotó eljárásokkal nyert kutatási eredmények tükrében vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy depressziós betegek esetében a kognitív funkciók nemi különbségeinek hátterében a hippokampusz funkció eltérő lateralizáltsága áll.