A per os táplálkozásra tartósan képtelen betegeknél meg kell oldani az enteralis táplálás folytatását, ugyanis a parenteralis táplálás hosszú ideig a teljesség igényével nem tartható fenn. Ugyanakkor a parenteralis táplálás költsége kb. ötszöröse az enteralisnak. A szerzők osztályukon a nasogastricus szonda helyett 1995 óta általában a percutan endoscopos gastrostomát (PEG) részesítették előnyben, amit 2008-ig 834 esetben végeztek. Nagyfokú garat-nyelőcső szűkület, vagy elzáródás esetén azonban ez az eljárás nem kivihető, ilyenkor sebészi gastrostomát készíttettek. Ennek alternativája a hazánkban még nem elterjedt nonendoscopos pertutan gastrostoma. Jelen munka célja a beavatkozás indikációjának, technikájának és eredményeinek ismertetése. A szerzők 29 betegen végezték el a beavatkozást. A gastrostomát 28 incurabilis esetben, teljes garati elzáródás miatt, palliativ céllal készítették. Ezeken a betegeken a tápcsatorna szűkület miatt PEG nem volt kivitelezhető. 1 alkalommal a művelet supraglotticus gégeresectiot követő részleges sebszétválás okozta pharyngocutan fistula miatt történt. 29 esetből 28-nál a beavatkozás technikailag sikeres volt. Egy esetben technikai hiba miatt sebészi gastrostomia vált szükségessé. Egy betegüknél a fistula záródását eredményező reconstructios műtétet követően a katétert eltávolították, azóta per os táplálkozik. 23 beteg katétere jól működött, a tumoruk miatt exitáltak, addig azonban a szondán át táplálkoztak. Szövődményként két esetben a katéter a gyomorból a hasüregbe kicsúszott, emiatt el kellett távolítani és sebészi gastrostomiát kialakítani. Egy másik betegnél a katétervég körüli invaginatio ileust okozott, a szondát ki kellett venni és sebészi gastrostomát kellett készíteni. Egy, ante finem tumoros betegnél a szonda a gyomorból a hasüregbe csúszott, peritonitis miatt a beteget elvesztettük, állapota miatt sebészi beavatkozás nem jött szóba. Egy beteg kérte a szonda eltávolítását és sebészi gastrostoma készítését.