Ebben a gyorsan fejlődő világban az ápolók nem mindig kapnak elég információt az új vérvételi eljárásokról, ezek pontos, szakszerű kivitelezéséről. Vizsgálódásunk tárgyául a labordiagnosztikát választottuk, ezen belül is az INR (hivatalos név: protrombinidő, Nemzetközi Normalizált Ráta [INR]) vérvételt, kiemelt figyelmet szentelve a diagnosztikai folyamatokban fellelhető hibalehetőségeknek, vizsgálva ezen hibák lehetséges okait és kutatva az ápolói szintű megoldásokat. A vizsgálat célja: Olyan területet választottunk, amelynek a betegellátás - s esetünkben elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátás - során nem csak a szigorúan vett szakmai oldalát tudjuk górcső alá vonni, hanem az ellátórendszert egészében vizsgálva mind gazdaságossági, mind humánerőforrás-gazdálkodási, mind szervezési oldalról szemlélve kereshetünk megoldást a fellelt hibákra, szervezési problémákra. A jelen esetben nyert adatokkal fel kívántuk hívni az ápolók figyelmét a pontos és szakszerű vérvételi tevékenységre, hiszen a tévesen vételezett és kezelt minta hamis eredményt fog adni, és ezen hamis eredmény alapján fogják kezelni a beteget. A hibák hátterében a legtöbb esetben vagy maguknak a szükséges ismereteknek vagy a meglévő ismeretek aktualizáltságának a hiánya áll. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás során önkitöltős kérdőívet és a megfigyelés módszerét alkalmaztuk. A kérdések a laborvizsgálatok szakaszai közül a preanalitikai szakasz egyes részeihez, illetve a szabályokhoz kapcsolódik. Az önkitöltős kérdőíveket két országos intézetben osztottuk ki egy véletlenszerűen választott napon, az éppen akkor dolgozó szakápolók körében. Eredmények: A hipotézis helytálló volt, azaz a hibaforrások gyakrabban a preanalitikai szakaszban következnek be. A hibák okai bizonyítottan az ismeretek hiányosságára vezethetők vissza. Következtetések: Az INR vérvételi hibák okainak feltárása vizsgálatunk adatai nyomán lehetőséget adott megoldási javaslataink megfogalmazására.