Minden hivatásnak tekintett tevékenység, így a gyógyszerészet esetében is, a "life long learning" tapasztalat igazsága nem vitatható. Szakmánk képviselőinek döntő többsége mindig is ezen etikai elv mentén kötelezte el magát és kollégáink önképzésben is részt vettek. A múlt század első évtizedeiben lezajlott - és a magyarság vonatkozásában sorsdöntő események ellenére - a gyógyszerészek továbbképzésének mozgalma éppen ekkor bontakozott ki és alakult ki a szervezett formája, s ez a kor dokumentumaival igazolható. A II. világháború és az ún. államosítás után a vállalati keretek között szervezett továbbképzések és pl. a " Gyógyszerész-továbbképzés " c. könyvsorozat egyaránt, s nagyban kiteljesítette a gyógyszerészek eme nemes törekvéseit. A továbbképzés indokai között a korszerű tudás iránti vágy, a szakmai előremenetel és a jobb fizetés reménye egyaránt megtalálható. Mostanában a gyógyszerészi gondozás igénye jelent húzóerőt, így a továbbképzések ma is kitejesítik a gyógyszerészek e nemes törekvéseit. Figyelemre méltó, hogy a továbbképzések a szakma nehéz periódusaiban hozzájárultak a kritikus időszakok minél gyorsabb lezárásához. A továbbképzésben ekkor elért sikereinket korábbi eredményeink alapozták meg. A továbbképzések motorja mindig is a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság volt.