A Down-szindróma (a továbbiakban DS) az egyik legismertebb autoszomális kromoszómaaberráció. Felismerése óta (1866) folyamatos a szakmai érdeklődés középpontjában van a genetikai hiba alaposabb megismerése, diagnosztikája, a hiba okozta fenotípus-manifesztációk vizsgálata, az enzim és fehérjekémiai anyagcsere-változások feltárása, a génstruktúra analitikája és a megelőzése. A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) adatai szerint a megbetegedés incidenciája folyamatosan növekszik, az 1970. évi 1,04 ezrelék átlagérték 1999-re 60 ezrelékponttal emelkedett. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az itthon született DS-es betegek 60%-át 35 év alatti anyák szülik. Ezeket nemzetközi adatok is megerősítik, sőt az amerikai forrás az Egyesült Államokban 80%-ban találja a 35 év alatti anyáktól született DS-betegek arányát. Napjaink társadalmában az aktuálisan szülő nők átlagéletkora 32,5 év, erősen közelíti azt a kritikus 35. életévet, melyet követően a DS-incidenciája jelentősen emelkedik. Mindezekre figyelemmel a tanulmány megkísérli a DS aktualitását megerősítve - irodalmi áttekintés alapján - röviden összefoglalni a DS-sel kapcsolatos alapvető megállapításokat, bemutatni az újabb ismereteket és eredményeket, valamint részletesebben áttekinteni a stomatológiai szempontból fontos, különösképpen a fogágy megbetegedésének aspektusából számba vehető jellemzőket.