Testedzésfüggőség: a sportolás mint addikció / Demetrovics Zsolt, Kurimay Tamás
Bibliogr.: p. 139-141. - Abstr. hun., eng.
In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2008. 23. évf. 2. sz., p. 129-141. : ill.
A megfelelő minőségű és mennyiségű sporttevékenység jelentősen hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, a túlzó mértékű sportolás azonban, ezzel ellentétesen ártalmas lehet az egészségre. Utóbbi jelenség leírására a számos elnevezés közül ma a testedzésfüggőség a leginkább elfogadott. A testedzésfüggőség pontos meghatározása, elhelyezése az egyéb zavarok között jelenleg is tart, bár a szerzők megítélése szerint a jelenséget elsősorban viselkedési addikcióként tudjuk megragadni. Ezzel összefüggésben a testedzésfüggőség, egyéb viselkedési és mentális zavarokkal együtt jól elhelyezhető a Hollander-féle (1993) "obszesszív-kompulzív spektrumon". A testedzésfüggőség mérésére különböző kérdőíveket dolgoztak ki, amelyek közül jelen tanulmányban a Testedzésfüggőség Skála (Hausenblas és Downs, 2002), valamint a Testedzés Addikció Kérdőív (Terry, Szabo és Griffiths, 2004) magyar változatát közöljük. A kutatások szerint a testedzésfüggőség gyakran együtt jár, és több elemében hasonlóságot mutat az evési és testképzavar spektrummal. Egyes sportágakban nagyobb arányban fordulhat elő, de a sportágspecificitás megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Etiológiájában a neurohormonális mechanizmusa kevéssé tisztázott, pszichológiai szempontból az önértékelés zavara lehet az egyik fő tényező. A szerzők kiemelik a testedzésfüggőség további kutatásának jelentőségét, amelyben kulcskérdésnek tartják annak tisztázását, hogy önálló entitásról, továbbá klinikailag osztályozható betegségről, vagy más zavar alcsoportjáról van-e szó.