Célkitűzés. A fizikai és pszichés jelenségek fluktuációja a humán női reproduktív működés ciklikus jellegének természetes velejárója. Ezen változások természetét azonban még nem értjük pontosan. Kutatásunk célja a pszichés és fizikai tünetek fluktuációjának vizsgálata volt a női reproduktív ciklus során pszichiátriailag egészséges, PMDD-ben (premenstrual dysphoric disorder, premenstruális diszfóriás zavar) nem szenvedő nők esetében. Módszer. A vizsgálatban 63 pszichiátriailag egészséges, PMDD-ben nem szenvedő nő vett részt. A vizsgálat résztvevői esetében a menstruációs ciklus szabályos volt és egyikük sem alkalmazott hormonális fogamzásgátló módszert. A résztvevők három egymást követő ciklus során minden este kitöltötték a PRISM naptárt, valamint az első ciklus három előre meghatározott napján számos egyéb pszichometriai skálát (SCL-51, STAI, ZSDS, EAT, Énkép-Testkép Skála). A résztvevőket a PRISM skála alapján számított, késő follikuláris és késő luteális fázis közötti legalább 66% fizikai tünet súlyosság fokozódás alapján két csoportba soroltuk: LPPS (luteal phase physical symptoms, késő luteális fázisra jellemző fizikai tünetek) és nonLPPS (no luteal phase physical symptoms, késő luteális fázisra nem jellemzőek a fizikai tünetek). A két csoport esetében összehasonlítottuk a három előre meghatározott időpontban felvett pszichometriai tesztek átlagpontszámát. Eredmények. A két csoport között csak az SCL-51 Interperszonális érzékenység alskálája esetében tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Következtetés. Eredményeink arra utalnak, hogy a női reproduktív ciklus késő luteális fázisában a fizikai tünetek megjelenését nem kíséri automatikusan a pszichés tünetek súlyosbodása. A női reproduktív ciklus késő luteális fázisára jellemző fokozott pszichés tünetképzés hátterében a súlyos fizikai tünetektől független okok állhatnak.