Bevezetés - A minket körülvevő környezetnek fontos szerepe van a pszichoszomatikus tünetek kialakulásában. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit gondolnak a gyerekek, mi történik azzal a személlyel, aki sokáig nem megy ki a szabadba. Módszerek - Az adatgyűjtéshez "draw-and-write" technikát alkalmaztunk, amely az írásban történő válaszadáson kívül lehetőséget ad a gyerekeknek gondolataik rajzokban való megjelenítésére is. A feladatlap nyitott kérdéseket tartalmazott, amelyek a szociodemográfiai adatokon túl kiterjedtek a környezet, az egészség és betegség kapcsolatának megismerésére. A kérdőívek kitöltése önkéntesen és név nélkül történt. A vizsgálatot hat különböző általános iskolában, 9-11 éves tanulók körében végeztük (N=448; fiú 44,6%, lány 55,4%). A vizsgált mintába a fővárosból két általános iskola került be, egy-egy pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyékből. Az általános iskolák különböző területi elhelyezkedésük alapján kerültek kiválasztásra (nagyvárosi, kisvárosi, kertvárosi, lakótelepi). Eredmények - Azt találtuk, hogy a megkérdezett gyerekek kivétel nélkül úgy gondolják, hogy ha valaki sokáig nem megy ki a szabadba, az valamilyen formában megbetegszik. A válaszokat két nagy csoportba különíthettük el: fizikai és lelki megbetegedések. A fizikai tüneteket további négy alcsoportra oszthattuk: tünetek (anémia, sápadtság, láz, gyenge csontok és ízületek); megbetegedés, elhízás és halál. A lelki betegségeket további két alcsoportra oszthattuk: konkrét pszichiátriai betegség (például depresszió); tünetek, mint például boldogtalanság, szomorúság, düh. Következtetések - Megállapíthatjuk, hogy a gyermekek azon a véleményen vannak, hogy szoros kapcsolat van a bezártság és a különböző betegségek kialakulása között.