Az utóbbi években a sejt- és szövettenyésztéssel foglalkozó biotechnológiai kutatási ágazat, valamint az erre alapuló tissue engineering technika rohamléptekkel fejlődött. E fejlődéssel párhuzamosan a kidolgozott új eljárások jogi szabályozása, annak harmonizálása is egyre sürgetőbbé vált. A szerzők a tissue engineering technika hazai és külföldi jogi kereteinek feltérképezésére és összehasonlítására vállalkoztak. Az általuk végzett széles körű jogszabályi értelmezés rávilágított arra a tényre, hogy a hazai szabályozás ezen a területen még gyermekcipőben jár, összehasonlítva a külföldi országok gyakorlatával, ahol érvényes és hatályos, bár nem egységes jogforrások szabályozzák a kérdéskört. Egy újonnan elfogadott európai uniós bizottsági rendelet azonban stabil és szigorú jogi keretet határoz meg a sejt- és szövettenyésztések alkalmazhatóságára.