Veleszületett tüdőelváltozások a második trimeszterben: praenatalis ultrahangdiagnózis és fetopathologia / Harmath Ágnes [et al.]
Bibliogr.: p. 142-144. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2007. 70. évf. 3. sz., p. 137-144. : ill.
A szerzők a terhesség megszakításával végződött 16 esetet ismertetnek, ahol a prae- és/vagy postnatalis vizsgálatok cysticus tüdőelváltozást igazoltak. Elemzik a praenatalis ultrahangvizsgálat és fetopathologiai lelet adatait, ezek esetleges különbségeit. A diagnózis felállítására átlagosan a 21. terhességi héten (19-26. terhességi hét) került sor. A terhességmegszakítós oka 4 esetben súlyos mértékű polyhydramnion, 4 esetben nonimmun hydrops syndroma, 5 esetben egyéb magzati rendellenesség (vesefejlődési rendellenesség 2 esethen, veleszületett rekeszsérv 3 esetben) volt. A terhesség befejezésére 3 esetben szülészeti ok (intrauterin elhalás, lepényleválás, spontán vetélés) miatt került sor. A praenatalis ultrahang-diagnózis 11 esetben congenitalis cysticus adenomatoid malforma tio (CCAM) volt, de a szövettani feldolgozás során ez 6 esetben igazolódott. A másik öt, praenatalisan cysticus adenomatoid malformatiónak véleményezett esetben a fetopathologiai feldolgozás eredménye enterogen cysta, laryngealis atresia, szövettanilag pontosan nem meghatározott tumor, tüdőhypoplasia és extralobaris tüdősequestratio volt. További 5 esetben a congenitalis adenomatoid malformatio feltételezett diagnózisa nem szerepelt a praenatalis diagnózisok között, az a szövettani vizsgálat során került felismerésre. Adataink bizonyítják, hogy a congenitalis cysticus adenomatoid malformatio praenatalis diagnosztikája nehéz. A fetopathológiai feldolgozás napjainkban is szükséges, nemcsak a diagnosztika pontosságát segíti elő, hanem az ultrahangvizsgálat során látott elváltozások pontos értelmezésében is segítséget nyújt.