Célkitűzés - Célunk a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok in vivo sejten belüli mozgásainak tanulmányozása volt. A központi idegrendszerben leírták néhány G-fehérjéhez kapcsolt receptor in vivo internalizációját, azonban az endocytosist követő folyamatok igen kevéssé ismertek. Módszerek - A fő szomatosztatinreceptor-típus, az sst2 receptor in vivo eloszlását és elhelyezkedését vizsgáltuk immunfluoreszcenciával a receptoragonista oktreotid intrahippocampalis beadását követően, tíz perctől hét napig terjedő időintervallumban. Eredmények - Az agonista beadását követő tíz perctől három óráig terjedő intervallumban a receptor-immunreaktivitás fokozatos csökkenését figyeltük meg a gyrus dentatus stratum moleculare, illetve a CA1 stratum radiatum és oriens rétegekben. Ezzel összefüggésben a stratum granulare és stratum pyramidale rétegekben kis immunfluoreszcens szemcsék jelentek meg a neuronok citoplazmájában röviddel (30-60 perccel) az agonista beadását követően. Hosszabb idővel az agonista beadása után (3, 6, 24 óra) az immunjelölés nagyméretű intracitoplazmatikus granulumokban koncentrálódott. Két nappal az agonista beadását követően az sst2 receptor elhelyezkedése és eloszlása újra a kontrollokéhoz hasonló volt. Az sst2 receptor kolokalizációt mutatott a syntaxin 6 és TGN38 transz-Golgi-hálózat markerekkel már egy órával az agonista beadása után, a kolokalizáció még 24 órával az agonista beadása után is megfigyelhető volt. Ezzel szemben az sst2 receptor a cisz-Golgi marker GM130-cal és az endoplazmás retikulum marker PDI-vel nem kolokalizált. Következtetések - Eredményeinkből azt a következtetést vontuk le, hogy agonista hatására a hippocampus piramis- és szemcsesejtjeinek dendritjein elhelyezkedő receptorok retrográd úton a transz-Golgi-hálózatba jutnak, mielőtt recirkulálnának.