Célkitűzések. A vizsgálat célja volt a ziprasidon kezelés hatékonyságának, tolerálhatóságának és biztonságosságának kiértékelése szkizofréniában szenvedő betegekben, akiket már előzőleg hagyományos vagy más atípusos antipszichotikumokkal kezeltek, de a nem megfelelő terápiás válasz vagy a szer rossz tolerálhatósága miatt terápiaváltásra volt szükségük. Módszerek. A nyílt, multicentrikus, nem összehasonlító vizsgálatban a betegek kezelése orális ziprasidonnal történt 12 héten keresztül. 106 DSM-IV szerinti szkizofrén beteget az előző antipszichotikumról kimosási fázis nélkül állítottuk át ziprasidonra. A vizsgálati szer alkalmazása fix dózisú előírás szerint történt, napi 80 mg az első héten, majd napi 120 mg a következő 3 héten. A következő 8 héten a vizsgáló megítélése szerint napi 80 mg vagy 120 mg vagy 160 mg dózisban lehetett a szert adni. A váltás előtt és az ezt követő ellenőrzéseken a következő skálákkal mértük fel a tüneteket illetve az állapotváltozásokat: Pozitív és Negatív Szindróma Skála (PANSS), Globális Klinikai Benyomás a Betegség Súlyossága Alskála (CGI-S) és a Globális Javulás Alskála (CGI-I), Calgary Depresszió Skála (CDS), Hamilton Depresszió Skála (HAMD), Gyógyszer Attitűd Felmérés (DAI). Simpson-Angus Extrapyramidális Tüneteket Becslő Skála (SAS) és a Barnes Akatízia Becslő Skála (BARS). A váltás utáni testsúlyváltozást szintén kiértékeltük. Eredmények. A 12 hetes ziprasidon kezelés minden tünetbecslő skála illetve alskála 1 szám értékében szignifikáns javulást észlell A CGI-I alapján a 12. héten 56 (53,3%) beteg állapota sokat vagy nagyon sokat javult. Az pontszám átlagértéke szignifikáns csökkenést mutatott a ziprasidon kezelés 12. hetén a kiindulásival összehasonlítva (p<0,001). A ziprasira váltás után a DAI néhány állításában pozitív változás következett be, ami kedvezőbb gyógyszerszedési attitűdöt jelez. A 12 hetes zipras kezelés alatt a testsúly szignifikánsan csökkent (átlag: 1,2 kg,, SD=3,79, p=0,002). 44 (38. betegben összesen 58 nemkívánatos esemény fordult elő, közülük 7 (6,6%) betegben 9 súlyos nemkívánatos eseményt észleltek. Az egyéb nemkívánatos események többnyire enyhék mérsékeltek voltak. 15 (14,2%) betegben volt szükség a vizsgálat tervezett befejezése előtti megszakításra nemkívánatos esemény miatt. 4 esetben a vizsgálat korai megszakításának oka a nem megfelelő terápiás válasz volt. Következtetések. A betegek az előző antipszichotikumról a ziprasidonra váltást általában jól tolerálták és 12 hét után a tünetek széles körébeja javulás jelentkezett. A nem kielégítő terápiás válasz és a szer rossz tolerálhatósága miatt váltást igénylő betegeknek legalább az 50%-a ziprasidon kezelésre klinikailag is jelentősen javult. A ziprasidon kezelés kedvező biztonságossági profilja megegyezett az eddigi klinikai vizsgálatban megfigyeltekkel.