Jelen tanulmány célja, hogy a komplexitás jegyében tárja fel a depresszió kialakulásában szerepet játszó biológiai és kognitív vulnerabilitási, valamint környezeti, szocializációs prediszponáló tényezőket, nem klinikai mintán (főiskolai hallgatók). A biológiai vulnerabilitást a temperamentum- és karakterjellemzőkkel, a kognitív vulnerabilitást a diszfunkcionális attitűdökkel, attribúciós stílussal és megküzdési stratégiákkal, a környezeti, szocializációs perdiszponáló tényezőket egyes családi szocializációs hatásokon (a családi légkör típusa, a nevelési célok, a nevelési attitűdök, a nevelési stílus) és a szülői bánásmódon keresztül vizsgáltuk. A vizsgálatban 681 főiskolai hallgató vett részt (465 nő, 216 férfi). A vizsgálati csoportba kerültek azok a hallgatók, akik a Beck féle Depresszió Skálán elért eredményeik alapján a minta negyedik kvartilisébe estek: 170 fő (128 nő, 42 férfi). A kontrollcsoportot alkották azok a hallgatók, akik a fenti kérdőíven elért eredményeik alapján a minta első kvartilisébe kerültek: 204 fő (118 nő, 86 férfi). Kutatásunk eredményei szerint a depresszió kialakulásával kapcsolatban szubklinikus mintán szocializációs prediszponáló tényezőként a szülői gondoskodás hiánya, kognitív vulnerabilitási tényezőként egyes diszfunkcionális attitűdök és a pesszimisztikus magyarázó stílus, biológiai vulnerabilitási tényezőként pedig az ártalomkerülő magatartás mutatkozott. Sikerült még befolyásukat közvetetten, mediáló tényezőkön keresztül kifejtő háttértényezők hatását is kimutatnunk.